A kiváló Dzsamjang Khyentse Wangpo vonalának története

Khyentse inkarnációk

Az I. Dzsamjang Khyentse Wangpo a tibeti vajrajána buddhizmus felekezeteken túlmutató vonalának kiváló mestere volt (1820-1892). Dzsamjang Khyentse Wangpo Mandzsusrí bódhiszattva emanációja volt. Bár kezdettől fogva elérte a buddha-állapotot, bódhiszattvaként továbbra is megjelent a lények birodalmában, hogy az utolsó lényeket is megszabadítsa a ciklikus lét szenvedéseitől. Bódhiszattvaként számtalan mélységes és titkos tevékenységet végzett az összes világ érző lényeiért. Indiában a következő formákban jelent meg: Mandzsusrímitra – India kiváló panditja, Vimalamitra – Mandzsusrí Öt Csúcsának (Wu Tai San, Kína) kiváló panditja, és Padampa Szangye – a hatalmas indiai mahásziddha. Tibet földjén ez a bódhiszattva különféle emanációkban jelent meg az érző lények javáért, például: Csögyal Triszong Decen – Tibet dharma-királya, aki Tibetbe hívta Guru Rinpochét a vajrajána buddhizmus megalapozása céljából.

Gyalsze Csokdup Gyalpo, az első tizenhárom tertön egyike.

Az I. Beru Khyentse Rinpoche, Dzsamjang Khyentse Wangpo beszédének inkarnációja (1895-1945).

Beru Khyentse (Karma Dzsamjang Khyentse Özer). A „Beru” a Hor királyság uralkodói családjának neve. A „Karma” a Kagyüpa vonallal való kapcsolatot jelzi. Székhelyük a Derge-i Palpung kolostor, ami egyben a kolostor alapítója, Tai Szitupa fő székhelye is. Élete későbbi szakaszában a nagy Jamgon Kongtrul Lodrö Thaje ideje nagy részét fő székhelyén, Candra Rincsen Drak-ban töltötte. Jamgon Kongtrul Rinpoche egyik közeli tanítványa, aki Dzogcsen Paltrul Rinpochétől is tanult – név szerint Gönpo Dudul – a Tre-hor Beru család királya is volt. Rendkívül spirituális személy volt, és minden tevékenysége a dharmához kapcsolódott. Egy nap felkereste Jamgon Kongtrul Rinpochét Candra Rincsen Drak-ban, hogy hódolatát ajánlja neki. Ez idő alatt Jamgon Kongtrul Rinpoche megjövendölte, hogy felesége hamarosan megfogan, és egy fiút hoz világra, aki Dzsamjang Khyentse Wangpo beszédének emanációja lesz. Azt is elmondta, hogy ha a Palpung kolostor gondot akar viselni erre a gyermekre, ne utasítsa vissza. Azt javasolta, hogy ne szalassza el a lehetőséget, és egy ideig tartsa titokban a dolgot. Akkoriban Beru Khyentse apja, Gönpo Dudul még nem tudott arról, hogy felesége gyermeket vár. Amikor hazatért, értesült arról, hogy felesége valóban várandós, és később Jamgon Kongtrul Rinpoche jövendölésének megfelelően egy fiúnak adott életet. A Beru családban összesen egy fiú volt, valamint egy idősebb lány, így a családtagok szerették volna a fiút a Beru királyság trónjára ültetni. Mivel azonban Jamgon Kongtrul Rinpoche már említést tett apjának a születendő fiúról, megfogadta a tanácsát, és beadta a gyermeket a Palpung kolostorba. Jamgon Kongtrul Rinpoche azt is kijelentette, hogy fő tanítványa, a Tashi Özer nevű apát fogja a gyermek gondját viselni. Megjövendölte, hogy a fiú a Palpung kolostori Kagyü vonalhoz tartozó Dzsamjang Khyentse Wangpo beszéd-emanációja lesz.

II. Beru Khyentse Rinpoche

II. Beru Khyentse Csötyi Wangpo Rinpoche – Dzsamjang Khyentse Wangpo harmadik inkarnációja és tudatának megnyilvánulása, a jelenlegi Palpung Beru Khyentse, vagyis Drongszar Khyentse Csötyi Wangpo 1947-ben született (a hatodik holdhónap tizenötödik napján) Közép-Tibetben, Lhászától 25 km-re nyugatra, a Nyethang vidéken. 1955-ben Őszentsége a Gyalwa Karmapa, Rangdzsung Rigpe Dorje tisztánlátása révén megjövendölte, hogy a gyermek Dzsamjang Khyentse Wangpo valódi inkarnációja és tudati emanációja lesz. Ennek a bódhiszattvának az esetében a dharma-tevékenységek megnyilvánulásához vezető körülmények a következők: Dzsamjang Khyentse Csötyi Wangpo harmadik inkarnációja dharma-tevékenysége megnyilvánulásának elsődleges okai a Karmapa két különleges és közeli tanítványának fohászai, tiszta hite és szamaja fogadalma érdemei voltak. Páratlanul tökéletes hite és tiszta szamajái, a vallási és a politikai ügyekben tanúsított bátorsága révén a messze földön híres dicsőségű nangcseni királyi család Behu címének hordozói közül a négy fő miniszter egyike a Drongszár családban született meg. Mind Drongszár Behu Drakpa Namgyal, mind öccse, Drongszár Behu Namkha Dorje arra kérte Őszentségét a Gyalwa Karmapát, hogy küldjön egy magas rangú Kagyü lámát, aki képes az ártatlan lények vezetésére, és az újonnan felépült kolostor dharma-székhelyének vezetésére. A Karmapa örömmel és szívesen fogadta kérésüket, és papírra vetett egy felismerési levelet, amely az inkarnáció megtalálásához szükséges minden részletet tartalmazott. A levél kijelentette, hogy a gyereket a következőképpen fogják megtalálni: „Közép-Tibet havas földjén, egyenesen a nyugati irányban, gyors tempóban két napi járásra Curputól. Az apa neve Nga Gi Wang Csuk Drowegon – a Beszéd Ura, a lények védelmezője. Az anya neve Arja Tara Csötyidron. A gyerek, aki a Tűz-Kutya évében született, nemes spirituális családban jött a világra, és különleges jeleket nyilvánított meg. Ő minden kétséget kizáróan Khyentse Wangpo inkarnációja.” A felismerési levél pontosan ezeket a szavakat tartalmazta.

Dregpa Namgyal – a II. Beru Khyentse inkarnációjának megtalálója

Ezután szerveztek egy csoportot a gyermek felkutatására, melynek a Karmapa kísérője, Jesi Csöpel, és Drongszár Drakpa Namgyal kísérője, Cültrim Öszer is tagja volt. tíz napon keresztül keresték a gyermeket a levélben szereplő irányban található vidéken. Végül törekvéseik gyümölcsöt hoztak, és eljutottak a tulku szülőföldjére. A falu megfelelt a felismerési levélben leírtaknak: Közép-Tibetből (Lhászából) egyenesen a Kjicsu-folyó felső, déli vidéke felé terült el. Később kiderült, hogy a levélben említett „gyors járás” egy lóra vonatkozott, mivel a falu a Karmapa fő székhelyétől, Curputól kétnapi lovaglásra található, egy mérföldre egy Nyethang nevű szent zarándokhelytől, ahol Tara temploma áll.

Beru Khyentse születési helye, Nyethang-völgy, Lhásza mellett.

A híres bengáli buddhista pandit, Dipankara, népszerű nevén Atisa kilenc évig élt ezen a helyen, és végül itt lépett be a parinirvánába. A falu, ahol a tulku született, a Nyethang Dzsemanang nevet viseli. Édesanyja és nagybátyja gazdag családból származtak, de a házasságkötés után az apjával maradtak, aki a felismerési levélben jövendölteknek megfelelően szerény hátterű családból származott. A házuk ajtaja a levélnek megfelelően keletre nézett. Apja a Ngawang Lobszang, anyja pedig a Dölma, szanszkritul az Arja Tara nevet viselte. A házaspárnak három gyermeke volt: két lány, és a legkisebb, egy fiú, akit később Dzsamjang Khyentse Wangpo inkarnációjaként ismertek fel. A szülők származása megfelelt a levélben említett nemes családi háttérnek. Az apa Kham Dajab Dungrából, a Ling nemzetségből származott. A Ling nemzetség híres volt hódítóiról és harcosairól. Ling Geszár, a híres hódító király szintén ebből a nemzetségből származott.

Beru Khyentse édesanyja,  Drölma

Rinpoche születését számos kedvező jel kísérte. Egy alkalommal, amikor várandós édesanyja a földeken dolgozott, Jamantaka csontból készült szobrára bukkant. Rinpoche születése előtt a háza mellett egy szvasztikát, vagyis egy titokzatos, harangfémből készült keresztet talált. Ezt spirituális jelnek tekintették. Néhány nappal ezt az esetet követően egy furcsa, korábban soha nem látott fehér madarat látott a házuk melletti diófán. A madár többször fejet hajtott a házuk felé, mielőtt eltűnt volna. Ez azt jelezte, hogy a védelmezők vigyáznak rájuk. Rinpoche Gampopa parinirvájának évfordulóján, hajnalban született meg minden nehézség nélkül. Ez a Tűz-disznó hatodik havának teliholdas napja volt, a tibeti naptár tizenhatodik rabdzsungjában (hatvanéves ciklusában) 1947-ben. Még aznap felfedezték, hogy egy nagy gomba nőtt a konyhában lévő vizes hordó alatt. Vajúdás közben az édesanya hallotta, hogy egy khampa koldus alamizsnát kér a házuk kapujánál. Később rájött, hogy ez azt jelezte, hogy a gyermekének el kell hagynia a szülőföldjét, és a khampák vidékére fog költözni. Születése után a gyermek bőrszíne napról-napra változott. Néhány nappal a szülést követően az édesanya kilépett a házból, és egy tiszta rézből készült, aranylemezekkel bevont Guru Rinpoche szobrot talált. Ez arra utalt, hogy Guru Rinpoche és Dzsamjang Khyentse Wangpo között spirituális kapcsolat van.

Rinpoche három éves korában kezdett bele vallási tanulmányainak végzésébe. A Nyethang Tashi Gang kolostorba került. Ezt a Szakja kolostort Drogon Csögyal Phakpa alapította. Kilencéves koráig a szertartásokat tanulta, és szellemi képzésben részesült a kolostorban. Rinpoche néha játékból egy kőtrónusra ült, és tisztségeket osztogatott a többi gyermeknek: „Te vagy a személyes szolgálóm, te leszel az apát és a szertartásmester, te pedig a szentély és az oltár felügyelője.” Ezután úgy csináltak, mintha imádkoznának, és Rinpoche a spirituális tanításokat adó mestereket utánozta. Számos követ faragott, amelyek a csengő és a kézi dob alakját mintázták. Egy alkalommal, amikor Rinpoche imaszertartáson vett részt a Tashi Gang kolostorban, egy jókora gomba nőtt ki az imacsarnok egyik száraz oszlopából. A szerzeteseket megdöbbentette az eset. Rinpoche gyermekkori neve Thubten Serap, vagyis „Buddha tanának magasztos bölcsessége” volt. nevéhez híven nagyon értelmes gyermek volt. Elég volt, ha egyszer elmagyaráztak neki egy szöveget, vagy ő maga olvasta el, és máris megértette a jelentését.

Őszentsége a XVI. Karmapa először ad át egy fotót Beru Khyentse Rinpochének, Tibet, 1955.

1955-ben, amikor Rinpoche kilenc éves volt, a Jangszi Beru Khyentse Rinpoche keresésére küldött két csoport elérkezett Nyethangba. Miközben a Rinpoche háza melletti úton haladtak el, az ifjú Rinpoche megpillantotta, és követni kezdte őket. Mivel a csoport tagjainak fogalmuk sem volt arról, hogy ő az, akit keresnek, rosszat sejtve, óvatosan haladtak tovább. Egy mérföldet tettek meg, amikor eljutottal a körzeti vezető házához, ahol sok embert láttak, akik árpát és búzát csépeltek és válogattak. Megkérdezték tőlük, hogy tudnak-e valamit arról a családról és a gyermekről, akit keresnek. Rinpoche egyik unkanővére, Acsa Petyi is ott dolgozott, és hallotta a kérdést. Tudatta velük, hogy a leírás az ő családjára illik, és elvezette őket a házukhoz. Amikor újra megpillantották az útmenti házat, ami mellett egyszer már elhaladtak, látták ugyanazt a fiút, amint éppen a barátaival játszott. A gyermekek a kolostort rajzolták le a földre. A csoport tagjai odamentek hozzájuk, és megkérdezték tőlük, hogy melyikük született a Kutya évében. A gyerekek megijedtek a Khampáktól, és elfutottak, kivéve egyet: akit már korábban is láttak. Nyugodtan azt felelte, hogy ő a Kutya évében született. A csoport tagjai úgy vélték, hogy biztos ő az, akit keresnek, és beszélni akartak az édesanyjával. Rinpoche édesanyja közölte velük, hogy a fiú a Disznó évében született, és nincs olyan gyermek a családban, aki a Kutya évében jött volna a világra. Nem is hívta be őket a házba, mivel nem akarta elveszíteni egyetlen fiát. Aznap éjszakára a csoport tagjai a Nyethang Ratod kolostorban szálltak meg, ami három mérföldre volt a falutól. A kolostor apátja szívélyesen fogadta őket, és a látogatásuk céljáról kérdezte őket. Elmondták, hogy Őszentsége a Gyalwa Karmapa megbízásából Beru Khyentse Rinpoche inkarnációja után kutatnak. Továbbá arról is beszámoltak, hogy tíznapi keresés után sem akadtak a gyermek nyomára a levélben megjelölt területen. Az apát elkérte tőlük éjszakára a levelet, hogy tanulmányozhassa és összevethesse az álmaival. Másnap reggel az apát megerősítette, hogy már rátaláltak az inkarnációra, és ezt az álmai is igazolták. Elmesélte nekik, hogy álmában egy hatalmas arany sziklát látott a Nyethang Dzsemanang falu földje alatt, melynek aranyló fénye az egész égboltot beragyogták. Arról is beszámolt nekik, hogy bár már hallott a Karmapáról, soha nem gondolta volna, hogy ilyen mértékű tisztánlátással bír. Mély, spontán odaadás ébredt benne a Karmapa iránt, és odaadása jeléül felajánlásokat küldött neki. A csoport az információ birtokában visszatért Curpuba, és részletesen beszámolt mindenről a Karmapának, a születési évvel kapcsolatos eltérést is beleértve. A Karmapa elmagyarázta, hogy szó sincs eltérésről, a gyermek ugyanis valóban a Kutya évében fogant, azonban a Disznó évében jött világra. A Karmapa ezzel elvágta a kétely csomóit, amelyek a tulku születési évével kapcsolatban merültek fel.

A címet és a rangot igazoló levél, amelyet Őszentsége a XVI. Karmapa írt.

1955-ben, kilenc éves korában a gyermeket hivatalosan is a néhai Beru Khyentse inkarnációjaként ismerték el. Őszentsége a XVI. Gyalwa Karmapa Oszung Lámát, Curpu kolostorának vajra-mesterét küldte el, hogy a megtisztító vízszertartást elvégezze. A szertartás egy héten át tartott, és a végén a láma felajánlotta Rinpochének azt a köntöst, amit a Karmapa küldött neki. Azzal azonban, hogy az ifjút kivették a kolostorból, bonyolult helyzet állt elő, hiszen már a Tashi Gang Szakja kolostor szerzetese volt, és a kolostor tanulói számítottak rá. Még a Karmapa, a Kagyü iskola feje sem teheti meg, hogy kivesz egy lámát vagy szerzetest egy másik vonal kolostorából. Drongszár Drakpa Namgyal nagyon jó és közeli viszonyban volt Őszentsége Szakja Trizin Rinpochével és Szakja Dagmo Kushok testvérével, Tashi Parival, a tibeti kormány tisztviselőjével. Segítségük révén minden akadály elhárult. Továbbá, Szakja Trizin Rinpoche megadta Rinpochének a magas rangú Szakja lámáknak járó összes címet (Ngor Kencsen). A meghatalmazási levelet egy sárga selyembrokátra írták.

A kinevezésről szóló, a címet és a rangot tartalmazó levél, amelyet Őszentsége Szakja Trizin írt

Ezután Drakpa Namgyal felkereste a Tashi Gang kolostort, felajánlásokat tett Rinpoche családjának, valamint a szokásnak megfelelően a kolostor összes szerzetesének. Az újévi felszentelési szertartást a Tashi Gang kolostorban rendezték.

II. Beru Khyentse Rinpoche 13 évesen (1959)

Rinpoche 1956-ben, tízéves korában családjával együtt ellátogatott a Curpu kolostorba. Őszentsége Gyalwa Karmapa és a kolostor szerzetesei örömmel üdvözölték. A Karmapa elvégezte a hajvágás, a köntös felajánlás és a névadás szertartását. A következő nevet kapta: Karma Drubgyud Tenpa Jarphel Gyurme Gocsa Trinli Küntyab Palzangpo. Őszentsége kegyesen átadta neki saját Gampopa-koronáját, és egy köntöst is felajánlott Rinpochének. A Karmapa Drakpa Namgyal kérésére írt egy imát Rinpoche hosszú életéért, valamint egy sárga selyembrokátra írott levélben felruházta a Kagyü Gyalwa Jabsze, vagyis a Kagyü vonal magas rangú rinpochéjének minden hatalmával. A levelet Karma Paksi pecsétjével látták el az összes szerzetes jelenlétében. A Karmapa Gecül felszentelésben részesítette, később pedig átadta neki a titkos tantrikus fogadalmakat. Ezek között szerepelt Macsik Dubpe Gyalmo hosszú élet beavatása, a Karma Paksi beavatás, a nagy Mahakála Jab-Jum beavatás, valamint az őt kísérő gyakorlata. Mivel Drakpa Namgyal nagyon közel állt a Karmapához, azt kérte, hogy az ifjú tulku rendelkezzen a Karmapa összes kedvező tulajdonságával, mint a szépség és a báj. Ezután a Karmapa először megérintette a saját arcát, majd az ifjú tulkuét, és így szólt: „Arcom minden szépségével és bájával megáldom az ifjú Rinpochét. Most már elégedettek lehettek.” Ismét biztosította az ifjút arról, hogy ő Beru Khyentse Rinpoche valódi inkarnációja.

Akkoriban az előző Karmapa, Kakhyab Dorje női társa, Khandro Orgyen Tszomo szintén a Tszurpu-kolostorban tartózkodott. Mivel a II. Beru Khyentse volt a gyökérlámája, rendkívül örült, amikor találkozott az inkarnációjával, és eljött, hogy felajánlásokkal fejezze ki a tiszteletét. Valójában a kolostor összes lámája, szerzetese és alkalmazottja a korábbi inkarnáció tanítványai voltak. Nagy tisztelettel fordultak a Yangsi Rinpoche felé. Ezután Rinpoche családjával együtt hazatért Nyethangba, hogy felkészüljenek a hosszú utazásra a kelet-tibeti Nangcsen felé. Lhászában találkoztak a felekezeteken túli hagyományt képviselő Dzongsar Khyentse Chokyi Lodro-vel, és Rinpoche megkapta tőle Fehér Tara hosszú élet beavatását. Találkozott a Szakja vonaltartóval, Dolma Phodrang Szamphel Wangi-Gyalpóval, és megkapta tőle a Szakja Cewang Thangyal beavatásokat és áldásokat. Drakpa Namgyal ezután meghívta és elkísérte Rinpochét és családját – édesanyját, Tsewang Dolma nevű nővérét és lhászai nagybátyját is beleértve – egy járművön Csamdóba. Ezzel egyidejűleg Nangcsenben a Droksok vidék lakói, a szerzetesi közösség és a világi gyakorlók egyaránt felkészültek a fogadásukra Drongsar Namkhe Dorje irányítása és felügyelete alatt. Rinpoche új székhelye a Drongsar Yobshung Tashi Khyilwa lett, ami a Nangcsen régió közepén terül el. Őszentsége a XVI. Karmapa ennek az új székhelynek a Pal Karme Chodey Dongag Shedrup Thepten Tharjay Namgyal Ling nevet adta. A kolostorban több mint háromszáz szerzetes élt, és egy aktív három éves elvonulási központot is üzemeltettek.

Namkhe Dorje a fogadást különböző szakaszokban szervezte meg. Az első fogadás Csamdóban történt egy csoport által, akiket a Norbu Phuntsok nevű ügyintéző vezetett. A második szakaszt Kham Rivoche mellett szervezték meg. Itt Lama Karma Thrinley Rinpoche, Jedrung Rinpoche és Shabdrung Rinpoche is jelen voltak. Karma Thrinley Rinpoche, akit a XVI. Karmapa Garchen Choje Lama inkarnációjaként ismert fel, szintén Rinpoche kolostorának lámái között volt. A Tharjay kolostornál a tiszteletreméltó Lama Zoepa Rinpoche a tiszteletre méltó Lhachok Rinpoche és sok szerzetes társaságában megrendezte Rinpoche csapata fogadásának harmadik szakaszát a Jammey kolostorban. Namkhe Dorje több mint ezer lovassal fogadta Rinpochét a negyedik szakaszban Jowo Palgyi-Kha Karma Thangnál. A szerzetesi közösség, ami a tiszteletre méltó Sachu Rinpochéből, s az olyan Kagyü kolostorok szerzeteseiből, mint a Tharjay kolostor, a Dhilyak kolostor, a Kyodrak kolostor és a Rabjor kolostor, szintén jelen voltak. Ezen felül a Gelugpa iskola Dudgya kolostorának és a Szakjapa iskola Pal-bis Lachen és Lachung kolostorainak szerzetesei is részt vettek a fogadáson. A hatalmas gyülekezet, melynek tagjai a legszebb ruháikat viselték, sőt, még a lovaik is fel voltak díszítve, szertartásos hangszerekkel, napernyőkkel, zászlókkal és transzparensekkel fogadták Rinpochét, majd körüljárták. A fogadás ötödik felvonása során, Lep-Karmarnál Őeminenciája Dazang Rinpoche jelent meg számos láma és szerzetes kíséretében. Teát ajánlottak fel Rinpochének, s közben a tiszteletre méltó Kunsang Tharjay, a Lachen kolostor Szakja iskolájának tanult mestere dharma-beszédet tartott. A hosszú utazást követően végül elérték az úticéljukat. Rinpoche felszentelési szertartásán több mint tízezren vettek részt, köztük a Kagyü, a Nyingma, a Szakja és a Gelugpa iskola lámái, tulkujai és khenpói. Rajtuk kívül Droksok vidének minden tájáról érkeztek emberek a felszentelési szertartásra. A nagy számban összegyűlt, felekezeteken túli szangha egy vallásos menettel üdvözölte az ifjú Rinpochét. A Dhilyak kolostor szerzetesei Rinpoche tiszteletére bemutatták a Hó Oroszlán táncát. Amint Rinpoche felült a trónra, kedvező jelképeket, khatakokat és mandalákat ajánlottak fel neki. Ezt követően a Chodrak kolostor khenpója, Wonpo Apam, a Dhilyag kolostor khenpója, Geshe Tsegyam és Nangcsen királya – fiával, Lama Khenchen Namsanggal együtt – a mandala jelentőségéről tartott előadásokat. Az előadások során részletesen elmagyarázták, hogy mit jelentenek a mandalában felajánlott egyes tárgyak. A Rinpochének felajánlott szobor például a testet, a hosszú életet és a jó egészéget jelképezte. A felajánlott szövegek a gondolatokat és a jó tulajdonságokat, valamint a Dharma Kerekének forgatását jelképezték. A felajánlott sztúpa a dharmakája megértését, és Rinpoche nem változó, szeretetteljes és együttérző tudatát szimbolizálta, mely minden érző lény javát szolgálja.

Beru Khyentse Rinpoche támogatója, Bongsar Namkha Dorje, Bongsar Behu Dragpa Namgyal testvére. (Tso Pema)

A szervezett programok egész végig gördülékenyen, akadályoktól mentesen zajlottak. Ezt követően Rinpoche nekifogott tanulmányainak és képzésének. Elkezdte megtanulni a szertartásokat, szellemi képzésben részesült a Kamtsang Kagyü hagyományban, és Láma Dodhey felügyelete alatt megtanulta a szövegek olvasásának és memorizálásának módját. Számos beavatást, tanítást és szóbeli átadást kapott Lama Buddhától és Láma Dorjétől, akik tanult és magas megvalósítási szintet elért gyakorlók voltak. Rinpoche tizenegy éves korában kezdte el első elvonulását, melynek során a Ngöndro és a Phowa gyakorlatát végezte. Időközben egyes személyek vagy csoportok felkérték, hogy adjon áldást, tartson iomaszertartásokat, tanítson és adjon beavatásokat és szóbeli átadásokat. Rinopoche már nagyon fiatalon elkezdte elvetni a lét körforgásából való megszabadulás magjait. 1958-ban, amikor Rinpoche tizenkét éves volt, a kínaiak különféle problémákat szítottak a kulturális forradalommal kapcsolatban. Ebből kifolyólag az ifjú Rinpoche számára fontos volt, hogy a Karmapával találkozzon, és zarándokútra menjen szülőheléyre. Így tehát a Drongsar fivérek felvették a kapcsolatot a kínai kormánnyal, és sikerült megszerezniük az engedélyt. Ezután Khyentse Rinpoche a családja, szerzetesek, a két Drongsar fivér és allattvalóik kíséretében elindult, látszólag azért, hogy hivatalos zarándokutat tegyen Közép-Tibet földjére, valójában azonban Tibetből való elmenekülésüket készítették elő. Amíg a Karmapa társaságában voltak a Tsurphu kolostorban, hallották a hírét, hogy a kulturális forradalom egyre agresszívebb formát ölt. Rinpoche e zűrzavaros időszak során is folytatta a dharma gyakorlását és a tanulmányait. 1959-ben, amikor Tibet északi vidékén utaztak keresztül, Rinpoche egy nagyobb gyülekezetnek átadta a Phowa beavatását és szóbeli átadását. Továbbá, Rinpoche minden áldott reggel elvégezte a Tara, este pedig Mahakála szertását. Rinpoche ezenkívül rendszeresen elvégezte az évenkénti és havonkénti szertartásokat, mint pl. az éves nyári elvonulás és a kéthavonkénti megvallási ceremónia. Rinpoche és követői nem szembesültek különösebb akadályokkal az út során. Amikor valamiben nem tudtak döntésre jutni, valahogyan mindig csodálatos módon segítséget kaptak. Ha például eltévedtek, és nem tudták biztosan, hogy merre menjenek, találkoztak néhány zarándokkal, akik szinte a semmiből tűntek fel, megmutatták nekik az utat, figyelmeztették őket a lehetséges veszélyekre, majd hirtelen eltűntek. Ez akkor történt meg a csapattal, amikor az északi sivatagos területen keltek át. Eltévedtek a sivatagban, de hirtelen a semmiből megjelent egy idős férfi, megmutatta nekik a helyes irányt, és egy pillanat alatt ismét eltűnt. Ilyen esetek gyakran előfordultak a csapattal. Rinpoche csoportjának tagjai tisztában voltak vele, hogy éjjel-nappal a dharma-védelmezők irányítják lépteiket.

A kiváló, felekezeteken túli tudós, Dzongsar Khenpo Chime Rinpoche, a II. Beru Khyentse Rinpoche személyes tanítója.

A hosszú utazás végén Rinpoche, a Drongsar fivérek és követőik elérkeztek a nepáli Musztang vidékre, a nepáli-tibeti határhoz. A csoport itt megpihenhetett. Ezután folytatták az utat Pokharán keresztül Nepál fővárosába. Amikor elérkeztek Kathmanduba, Boudhanathba mentek, és megpillantották az aranylóan ragyogó Karmapát. Felkérték a Karmapát arra, hogy mutassa be a Fekete Korona szertartást, és ennek megszervezéséhez anyagilag is hozzájárultak. A jövőre vonatkozó tanácsokat is kértek tőle. Egyelőre azonban úgy döntöttek, hogy visszatérnek a Lo vidékre, ugyanis Katmandu éghajlata nagyon forró volt, és ennek eredményeképpen sokan meghaltak. Néhány hónap alatt kb. tizenöt ember halt meg Rinpoche csapatából, és maga Rinpoche is beteg lett. A Karmapa áldásainak köszönhetően azonban gyorsan felépült. Amikor visszatértek a Lo vidékre, megtudták, hogy Dzongar Khenpo Chime, Dzongsar Khyentse Chokyi Lodro közeli tanítványa is erre a területre érkezett. Drongsar Drakpa Namgyal személyesen kereste fel őt, és mesélt neki arról a szoros tanítványi kapcsolatról, ami Dzongsar Khyentse Rinpochéhez fűzte. Továbbá, arra kérte, hogy vállaljon felelősséget Beru Khyentse inkarnációjának oktatásáért. Dzongar Khenpo Chime Rinpoche beleegyezett, hogy a tanítója lesz. Sajnos azonban még abban az évben megbetegedett, és 1960-ban, sok hónapon át tartó betegeskedés után eltávozott. Rinpoche, a szerzetesek és a hívei támogatása ezután öccse, Drongsar Namkhe Dorje feladata lett. Egy idő után Rinpoche, Namkhe Dorje és követőik elindultak Nyeshang „Manang” felé, mivel sokan és régóta kérték Rinpochét arra, hogy látogasson el hozzájuk. Rinpoche tizennégy évesen kezdett el filozófiát tanulni Kenpo Chimétől. A Kenpo először elmagyarázta neki Manjushri imáját, majd Rinjpoche számos szöveget kívülről megtanult, és a nyelvtant is tanulmányozta. Khenpo Chime után öt alkalommal adott neki magyarázatokat a Bodhisattvacaryavatara c. műről. Abban az évben, a negyvenöt napos monszun-elvonulás során a hagyomány szerint az utolsó napon a lámák és a khenpók egész éjjel tanításokat adnak. Ez alkalommal Rinpoche a Bodhisattvacaryavatara gyökérszövegét tanította és magyarázta el három órán keresztül. Ez volt Rinpoche első szervezett tanítása.

A Kagyüpa vonal magas rangú rinpochéi. Bal oldalon (lefelé haladva): Sharmarpa Rinpoche, Gyalsab Rinpoche és Pawo Rinpoche. Középen (középen és lent): Őszentsége a XVI. Karmapa és Kyabje Kalu Rinpoche. Jobbra (lefelé haladva): Situpa Rinpoche, a III. Jamgon Kongtrul Rinpoche és a II. Beru Khyentse Rinpoche.

1961 Rinpoche, a szerzetesek és a világi gyakorlók fokozatosan áttelepültek Indiába, és találkoztak Namkhe Dorjéval Tso Pemánál (Rewalsar), ami Guru Rinpoche egyik szent helye. A Rinpoche vezetése alatt álló szerzetesi közösség négy éven át tartózkodott ezen a szent helyen. A többiek olyan útépítéseknél dolgoztak, mint például Kulu és Manali. Rinpoche számos tanítást kapott mesterétől ez alatt az idő alatt: Abhidharma, Prajnaparamita Alankara, a Madhyamika három értekezése, a Három Yana Bizonyossága, Gampopa A Megszabadulás ékköve, Maitreya Uttaratantrája, Getsul Karika, nyelvtan, szókincs, költészet és különféle írásmódok. Rinpoche tehát öt éven át tanult Khenpo Chime Rinpoche felügyelete alatt. Kedvessége és együttérzése révén Rinpochéből tanult mester lett.

1963-ban, mialatt Rinpoche Tso-Pemánál tanult, Őszentsége a Gyalwa Karmapa zarándokútja során a helyszínre érkezett. Ekkor kapta meg Rinpoche Őszentségétől a Ngondro, vagyis az előkészítő gyakorlatok, valamint a Karmapa guru-jóga szóbeli átadását. Őszentsége a Karmapa egy vajrát, egy csengőt és egy darab brokátot ajándékozott Beru Khyentse Rinpochének. Őszentsége a Karmapa azt javasolta, hogy kérje meg Dilgo Khyentse Rinpochét arra, hogy adja meg neki Vajrakilaya „gongter”, vagyis tudati kincs tanításainak beavatásait és szóbeli átadásait, és naponta végezze ezt a gyakorlatot. Rinpoche így is tett, és követte a Karmapa tanácsát. Amikor Sakya Trizin Rinpoche ellátogatott Tso-Pemához, Rinpoche megkapta tőle Sakyapa’s Tizenhárom Arany Dharmája, Mahakala Gurkyi Gonpo és Vajrayogini szóbeli átadását és beavatását. Ugyanebben az évben, amikor Kalu Rinpoche látogatott ide, Namkhe Dorje felkérte, hogy adja át Rinpochének és a többi szerzetesnek az elvonulásban végzett gyakorlatokhoz szükséges szóbeli átadásokat és beavatásokat. Kyabje Kalu Rinpoche örömmel teljesítette a kérését.

Kyabje Kalu Rinpoche, Tibet kiváló, magas megvalósítási szintet elért mestere. Ő Beru Khyentse Rinpoche gyökérlámája. A fotó Kuala Lumpurban, Malaysiában készült 1988-ban.

Rinpoche tehát Tso-Pema szent földjén kapta meg a Chikshey Kundrol teljes átadását és beavatását, valamint az összes békés és haragvó istenség és a negyvenkét yidam beavatásait. Ezenkívül még a következő átadásokban részesült: Chagchen Ngedon Gyatso (A mahamudra végső jelentése) más néven (A bizonyosság mahamudra szövegének óceánja), Ngedon Donme Marig Munsel (A tudatlanság sötétségét eloszlató bizonyosság fáklyája), és Kunzung Lamey Shelung (Tökéletes gurum szavai). Kyabje Kalu Rinpoche ekkor adta át a száműzetésben élők körében első ízben megszervezett három éves és három hónapos elvonuláshoz szükséges összes beavatást és szóbeli átadást az első csoportnak Tso-Pema hegységeiben. Rinpoche akkoriban tizennyolc éves volt, és öt hónapon át a hegyi elvonulási központban gyakorolta a Kagyü hagyomány mahamudrájának előkészítő gyakorlatát.

Beru Khyentse Rinpoche tizenhat évesen Guru Rinpoche szent Lótusz-tavánál (Tso-pema) Nyugat-Indiában.

1965-ben a kéréseknek eleget téve Rinpoche és családja, Namkhe Dorje és családja, valamint az ötszáz fős szerzetesi közösség és híveik Madhya Pradesh közép-indiai államában telepedtek le a Mainpat nevű vidéken, ami az állam keleti részén található. Így tehát Őszentsége a Dalai Láma és Őszentsége a Gyalwa Karmapa kedvességének, valamint India központi kormánya útmutatásának köszönhetően létrejött a 2. számú Nangcseni tábor. Mainpat, ami 1,2 km-rel a tengerszint felett lévő fennsíkon terül el, elszigetelt, de csodálatos táj. Ez idő alatt Beru Khyentse Rinpoche folytatta filozófiai tanulmányait. Átismételte a korábban tanultakat, és nekilátott azoknak a szövegeknek, amelyekkel még nem foglakozott. Rinpoche akkoriban számos tanítást adott tanítványainak a következő művekről: Bódhiszattvacsarjavatara, Gampopa A megszabadulás ékköve c. írása, Zapmo Nangdon (Mélységes benső jelentés), Domsum Namnge (A három jána bizonyossága), Getsul Karika, Nágárdzsuna Szuhridalekha szövegei, Aszangha A bódhiszattva harminchét gyakorlata c. műve, stb. Emellett a nyelvtant és a különféle írásmódokat is megtanította nekik.

A kiváló, felekezeteken túli tudós, Khunu Lama Tenzin Gyaltsen Rinpoche, a III. Beru Khyentse Rinpoche mahamudra és dzogcsen mestere

1967-ben Kyabje Kalu Rinpoche levélben közölte Khyentse Rinpochével, hogy szépen végzi a tanulmányait, és tudása bármely művelt ember tudásával felveheti a versenyt. Kagyüpaként a gyakorlás, a meditáció és a megértés fontosabb a tudásnál. Azt javasolta Rinpochének, hogy kezdje el a három éves elvonulást, amíg van rá lehetősége, mert a későbbiekben, amikor dharma-tevékenysége virágzásnak indul, már nem lesz rá módja. Rinpoche elfogadta a kedves tanácsot, és válaszul megírta, hogy el fogja kezdeni az elvonulást. 1968-ban Rinpoche elzarándokolt Varanasziba, ahol Őszentsége Sakya Trizin Rinpoche tanításokat adott a Lamdre-ről és Sakyapa Tizenhárom Arany Dharmájáról. Akkoriban Kyabje Kalu Rinpoche, aki szintén Varanasziban tartózkodott, felkereste Rinpochét, hogy átadja neki a három éves elvonuláshoz szükséges beavatásokat, szóbeli átadásokat és tanításokat.

A tanítások alapjául többek között a Karma Kagyü hagyomány különféle mahamudra szövegei, a magas szintű jidamok gyakorlatainak leírásai, Naropa Hat jógája és Dakini Machig Labdronnek a démoni akadályokat átvágó Csöd tanításai szolgáltak. Rinpoche ugyanabban az esztendőben, huszonegy éves korában nyolc másik szerzetessel és néhány elvonulás-vezetővel együtt nekifogott az elvonulásnak. Ez volt a második elvonulási csoport, amelyet Beru Khyentse Rinpoche elvonulási központjában, száműzetésben szerveztek. Az elvonulási központ az erdőben, egy elhagyott helyen állt a Nangcsen tábor szélén. Mivel Kalu Rinpoche Palpung elvonulási vezetője volt, a szabályok itt is megfeleltek a Szikkim-i Tsurphu és Rumtek kolostorok (Őszentsége a XVI. Karmapa fő elvonulási központjai). Naropa Hat jógájának gyakorlása idején Kyabje Kalu Rinpoche ellátogatott Mainpatba, hogy részletes útmutatásokat adjon a gyakorlatokkal kapcsolatban, s bemutassa a mahamudra tanításokat Rinpochének és a többi szerzetesnek. Kyabje Kalu Rinpoche Beru Khyentse Rinpoche fő gyökérlámája, aki nagyon kedvesen, szellemi atyjaként bánt vele.

Kyabje Kalu Rinpoche kiváló, magas megvalósítást elért tibeti mester, Beru Khyentse Rinpoche gyökérguruja. A fotó 1988-ban készült, a malajziai Kuala Lumpurban.

 

Rinpoche 1972-ben, huszonhat éves korában sikeresen, akadályoktól mentesen fejezte be a négy éves elvonulást. Még ugyanabban az évben zarándokútra indult Bódhgajába, és tanításokat kapott Khunu Rinpoche Tenzin Gyaltsentől, a kiváló Rime mestertől, tudóstól és szenttől. Khunu Rinpoche részletes útmutatásokat és szóbeli átadásokat adott neki a III. Karmapa, Rangjung Dorje mahamudra tanításairól, valamint a kiváló dzogcsen aszkéta, Sri Singha Tsig-sum Nad-dek c. művéről.

Beru Khyentse Rinpoche huszonhét évesen az indiai Kalkuttában.

Rinpoche 1973-ban, huszonhét évesen felkereste a Rumtek kolostort, és találkozott Őszentségével a Gyalwa Karmapával. Olyan erőteljes mahamudra tanításokat kapott tőle, mint pl. a mahamudrával és Mahakala Bernagcsennel kapcsolatos tanítások. Őszentsége a Gyalwa Karmapa felfoghatatlan kegyével ajándékozta meg Rinpochét, és átadta neki a közvetlen, tudattól-tudatig történő bevezetést azzal, hogy megismertette a Tantrikus Értekezés az Elmélyedés Jelentőségéről, valamint a Bevezetés a Tudat Természetébe az Öt Kája révén elnevezésű tanításokkal. Ezekben a napokban a Gyalwa Karmapa számos csodálatos jövendölést mondott a jövővel kapcsolatban, és tanácsokkal is ellátta Rinpochét. Egyik este például, amikor az összes rinpoche a Gyalwa Karmapával együtt végezte a Mahakála Púdzsát, Karmapa hirtelen kijelentette Jamgon Kongtrul Rinpochének, hogy éppen akkor született meg egy gyermek Szikkimtől keletre. Az lesz a sorsa, hogy ha felnő, felpofozzon téged. Egy nap az összes rinpochének azt javasolta, hogy tartsa távol magát a politikától. Kijelentette, hogy dharma-gyakorlókként nem szabad beleártanunk magunkat a politikába. Ha megfelelően végezzük a dharma-gyakorlatainkat, akkor a siker és a szerencse automatikusan megnyilvánul. A politizálás a politikusok feladata, akik nagyon jól értenek ehhez. A politika nem a mi asztalunk. Ez a tanács mára igen időszerűvé vált. 1974-ben a Gyalwa Yabsay, vagyis Őszentsége a Gyalwa Karmapa, Shamar Rinpoche, Situ Rinpoche, Jamgon Rinpoche, Gyaltsab Rinpoche, Beru Khyentse Rinpoche sok egyéb rinpoche, khenpo, láma és szerzetes látogatott el a bhutáni Bumthang Tashi Cholingbe. Látogatása során a Gyalwa Karmapa építetett itt egy kolostort, és személyesen vezette a nyári visszavonulást a többi rinpochével, khenpóval, lámával és szerzetessel együtt. A negyvenöt napon át tartó monszun elvonulás utolsó hetében minden egyes rinpochének dharma-tanítást kellett adnia. A tanítások sorrendjét sorshúzással döntötték el. A Gyalwa Karmapa először Beru Khyentse Rinpoche nevét húzta ki. Rinpoche Gampopa: A megszabadulás ékköve c. művének teljes szövegét tanította, a hozzá tartozó magyarázatokkal együtt, méghozzá négy teljes órán át, anélkül, hogy könyvekre vagy jegyzetekre hagyatkozott volna. Miután néhány hónapot töltött Bhutánban, visszatért a Rumtek kolostorba, ahol Rinpoche engedélyt kért Őszentségétól arra, hogy visszatérhessen Mainpat, és meglátogathassa édesanyját, a nővére családját és a szerzeteseket.

Beru Khyentse és Őszentsége a Dalai Lama, Bódhgája, 1979.

1974-ben, mialatt Szikkimből Mainpat felé tartott, Rinpoche részt vett azon a hatalmas Kálacsakra beavatáson, amelyet Őszentsége a Dalai Láma adott Bódhgáján. Rinpoche élete első Kálacsakra beavatását még 1954-ben kapta Őszentségétől a nyári palotájában, a lhászai Norbu Lingkában. A néhai Jamgon Kongtrul Rinpoche is jelent volt ezen a beavatáson. Beru Khyentse Rinpoche akkor hét éves volt, és nem ismerte Jamgon Kongtrult. Bár akkor még egyiküket sem ismerték és szentelték fel inkarnációkként, karmikus kapcsolatuk oly erős volt, hogy találkoztak ezen a hatalmas beavatáson. Beru Khyentse Rinpoche harmadjára 1985-ben, Bódhgáján kapta meg ezt a beavatást Őszentségétől a Dalai Lámától. Rinpoche tehát összesen háromszor kapta meg ezt a beavatást, más tanításokkal egyetemben, mint pl. a következők: Shantideva: Bodhiszattvacsarjavatara c. művének magyarázatai, Ngul-chu Thogmed Maitreya Uttaratantrája, Asangha: A bódhiszattva harminchét gyakorlata, Lobjong Nyime Oser tudati képzése, Khunu Rinpoche Tenzin Gyaltsen tanításai, Jangchub Semtod (A megvilágosodott tudat dicsérete), Atisha tanításai a Jangchub Lamdronről (A bódhiszattva ösvény fáklyája), Gampopa: A megszabadulás ékköve c. műve, Kamalashila tanításai a meditáció szintjeiről, bódhiszattva fogadalmak, beavatások, tanítások és szóbeli átadások.

Őszentsége a Dalai Láma és Beru Khyentse

 

Őszentsége egyike Beru Khyentse Rinpoche tanítóinak. Őszentsége hatalmas együttérzéssel, bölcsességgel és kedvességgel adta át a felsorolt tanításokat a Bódhi-fa alatt. 1964 óta Őszentsége a Dalai Láma rendszeresen ellátogatott Bódhgájába a téli időszak során. Mivel Beru Khyentse Rinpoche fő székhelye a Bódhgája közelében fekvő Mainpat, minden évben ellátogatott ide, hogy részt vegyen Őszentsége minden tanításán. Beru Khyentse Rinpoche 1973 óta tanítja és terjeszti a buddhizmust nyugati tanítványai körében, oly módon, hogy megismerteti velük a menedékfogadalmakat, a bódhiszattva fogadalmakat, a négy alapgyakorlatot és a különféle istenségek gyakorlatait. 1975-ben Bódhgájában Mr. Alexander, Rinpoche tolmácsa lefordította angolra és kiadta azt a magyarázatot, amelyet Rinpoche a IX. Karmapa, Wangchuk Dorje mahamudra szövegéhez (A tudatlanság sötétjének eloszlatása) írt. A könyv nemzetközi népszerűségre tett szert, és később hét nyelven (franciául, németül, oroszul, kínaiul, spanyolul, magyarul és lengyelül) kiadták.

Beru Khyentse Rinpoche nővére

Egy másik lefordításra került könyv Longchenpa Négy Dharmája, ami Őszentsége Dudjom Rinpoche és Beru Khyentse Rinpoche magyarázatait egyaránt tartalmazza. Ez a könyv is az egész világon népszerűvé vált. E két könyvet a mai napig árulják a világ különféle dharma könyvesboltjaiban.

1976-ban a Gyalwa Karmapa egy hatalmas Kagyu Ngagzod Chenmo beavatást adott a nepáli Kar-Nying Shedrupling kolostorban. A Kagyu Ngagzod Chenmo Marpa Lotsawa hagyományában a tantra termák gyűjteménye, amelyeket a nagy Jamgon Kongtrul állított össze. Ezen a beavatáson olyan lámák is részt vettek, mint Sharma Rinpoche, Jamgon Kongtrul Rinpoche, Gyaltsab Rinpoche, Beru Khyentse Rinpoche, Tulku Orgyen Rinpoche, Dzongsar Khyentse Rinpoche, valamint számos szerzetes és világi gyakorló. Őszentsége a Gyalwa Karmapa és a rinpochék ezután Lumbinin, Buddha szülőhelyén keresztül visszatértek Indiába. Amikor Beru Khyentse Rinpoche visszaérkezett Mainpatba, édesanyja, aki már egy ideje betegeskedett, komolyan betegségbe esett, és hatvankilenc évesen, 1979-ben, a tibeti naptár negyedik havának tizennyolcadik napján eltávozott. Rinpoche édesanyja élete során több mint 150 milliószor mondta el a Tárához szóló imákat és Csenrézi mantráját (Om Mani Padme Hum). Egész életében imákat zengett, s nagyon őszinte és alázatos hölgy volt, természetes együttérzéssel és tiszta szívvel. Rinpoche és szerzetesei elvégezték érte a negyvenkilenc napos szertartást. Rinpoche édesapja, Ngawang Lobsang akkor hunyt el, amikor Rinpoche még csak hatéves volt, és még nem ismerték fel inkarnálódott tulkuként. Rinpoche nővére, Tsewang Dolma és családja Rinpochével élnek Mainpatban. Őszentsége a Gyalwa Karmapa és kísérete (Jamgon Kongtrul Rinpoche és számos más láma) megérkeznek Kalkuttába. Őszentsége az eredetileg tervezett három nap helyett öt napig maradt, mert úgy érezte, hogy érdemes öt boldog napot együtt tölteniük. Mára a tartózkodás meghosszabbításának oka nyilvánvalóvá vált: tanácsokkal akarta ellátni őket a jövőre nézve, hiszen ekkor találkozott utoljára néhány közeli tanítványával, mint pl. Namkhe Dorje és Beru Khyentse Rinpoche. Őszentsége akkoriban megjövendölte, hogy ha még tíz évet maradhatna, az egész világot buddhistává tehetné. Romló egészségi állapota miatt azonban ezt nem tartotta valószínűnek. Beru Khyentse Rinpoche arra kérte Őszentségét, hogy még sok száz évig maradjon a Földön. Őszentsége a Gyalwa Karmapa azonban nem válaszolt.

Őszentsége a XVI. Karmapa és Beru Khyentse Rinpoche Új-Delhiben, 1980 januárjában.

IRATKOZZ FEL!

Töltsd ki az alábbi mezőket és elsőként fogsz értesülni a legújabb híreinkről